Takarmánynövény mag csomagban (5 db/csomag)

Takarmánynövény mag csomagunkban öt féle növény magot találsz:

- Fehérhere 

- Olajretek, vagy pitypang

- Pipacs

- Bükköny

- Lándzsás útifű

Takarmánynövények magvetése

Talaj előkészítés

       Fontos, hogy a konkurens növényfajok gyökereitől, és magjaitól mentes talajba (talajra) kerüljenek a vetőmagok. Talajkeverékünk kifejezetten erre a célra készült, négy komponensű bioorganikus talajkeverék kifejezetten apró magvak vetéséhez, 6 liter. 


Kisebb takarmányos kert kialakításához érdemes lehet a talajt teljesen átfordítani. A felső kb 15-20cm réteget leszedni, ezzel egy sekély kis „medencét” létrehozni a felszínen. A gyökerekkel szennyezett talajt külön halomban elhelyezni, majd tovább mélyíteni a már tiszta felszínt kb 30 cm (egy ásónyom) mélységben. Az innen származó tiszta talajt külön halomban elhelyezni. Ezután a gödör alsó részébe a korábbi felső talajréteget elhelyezni, majd a felső kb 30 centiméterre a tiszta talajt helyezni. A kialakult új felületet érdemes tömöríteni. (Lehengerezni, vagy deszkalap segítségével taposva tömöríteni). Az így előkészített magágyra kell vetni a magokat. A legtöbb mag fényre csírázó, ne vessük mélyre. (A természetben a legtöbb mag a felszínre hullik, és ott csírázik). Növényfajonként részletezem később.

Lakásban:

       A téli tápnövény nevelés beltéri körülmények között segítséget nyújthat állataink vegyszermentes, és változatosabb takarmányozásban.  Lakásban legjobb eredménnyel az olajretek, a lándzsás útifű és fehérhere magok vethetőek. Alapszabályként a vetést a lehető legvilágosabb helyre kell tenni, a talajt nedvesen tartani különösen a csírázási szakaszban. Ültető edényként virágcserepek, balkonládák alkalmasak. Az edényekbe a gyommagoktól mentes talajt szinte teljesen tele kell tölteni, mert a nagyobb víztér miatt kevesebb fényhez jutnak az apró csíranövények. A talajt megfelelően tömöríteni kell vetés előtt. Balkonládába az útifűvet és olajretket érdemes két sorban vetni, a sorok egymástól 5-6 centiméterre. Az olajretekből kb. 1,5-2 centiméterenként egy magot érdemes vetni, útifűből akár 2-3 mag is kerülhet centiméterenként. A vetés előtt a talajba a tenyerünk élével érdemes egészen sekély vályút képezni, ebbe szórni a magokat, és talajjal sekélyen takarni őket. A herét szórva vetni a felszínre, és a bevetett felületet lelapogatni, tömöríteni. Nem hiba, ha vetés után a heremagok láthatóan a felszínen is maradnak. Eleinte óvatosan kell öntözni, esetleg szobanövény-permetezővel (amiben soha nem volt tápoldat, növényvédő szer), míg a gyökereikkel nem kapaszkodnak stabilabban. Akinek lehetősége van, érdemes lehet mesterséges fénnyel is pótolni a növények fényigényét a téli hónapokban.

A szüretelés a növények fejlettségének függvényében nagyjából a negyedik héttől kezdődhet. Érdemes úgy szüretelni, hogy bőven maradjon zöld tömeg, mivel a fotoszintézis ezen történik, a további fejlődéshez fontos, hogy ne legyenek a növények rendszeresen tarra vágva.

Szabadföldbe:

       Fehérhere: március folyamán érdemes vetni a keményebb fagyok elmúltával. Áprilisban is vethető, de az átlagosnál melegebb áprilisi időjárásban csak rendszeres öntözés mellett van esély megfelelő minőségű növényállományt létrehozni. Az őszi vetés augusztus végétől októberig tarthat. Őszi szabadföldi vetés esetén az adott évben nem jellemző, hogy szüretelhető here. A tavaszi vetést érdemes előnyben részesíteni. Napos, félárnyékos területeket kell választani a termesztéshez. A magokat a területre egyenletesen szórva kellene vetni lehetőleg szélmentes időben. A friss vetést egészen sekélyen bemunkálni a talajba pl egy gereblye segítségével, de elég lehet akár csak beletaposni a friss vetést a talajba. 1 gramm mag kb 1- 1,5 négyzetméterre elegendő. A megvetést a csíranövények megerősödéséig nedvesen kell tartani, az egészen apró csíranövények nem bírják a kiszáradást. Később a víz mennyisége fokozatosan csökkenthető.

       Pitypang: A pitypang magvetés időpontja, módja nagyban hasonlít a here vetésével. Viszont míg a heremagok meglehetősen nagy vitalitással indulnak csírázásnak, addig a pitypang kifejezetten gyenge csíraképességű magokat hoz. Ráadásul a kis csíranövények fejlődése is meglehetősen vontatott. A herével ellentétben szabadföldön a monokultúrát rosszul viseli, a kizárólag pitypangból álló területeken a növények könnyen betegszenek meg, és használhatatlan állapotra romlanak le. Érdemesebb magkeveréket képezni. Tapasztalatok szerint a 80% (térfogatszázalék) pitypang, 15% fehérhere, 5% lándzsás útifű keverékéből remek teknős tápnövény „mező” alakítható ki. Az első évben a pitypang nem lesz a területen domináns, a második évtől válik jelentőssé. A területet érdemes rendszeresen, de nem túl mélyen kaszálni, hogy a kis pitypangok fényhez juthassanak a többiek társaságában.

       Lándzsás útifű: Az előzőekhez hasonlóan egyenletesen szórva vessük el. A vetés időpontja viszont márciustól október végéig bármikor lehet, a legmelegebb nyári napokon is jól csírázik, ha a megfelelő vízellátás biztosított. Vetőmag szükséglet kb. 1-2 gramm négyzetméterenként. Érdemesebb 40-50 centiméter széles sávokban vetni. Jól megfigyelhető a fajnál az úgynevezett „szélhatás”. A vetésterület szélén élő növények lényegesen jobban fejlődnek. Magkeveréket képezni belőle szintén érdemes a pitypangnál leírtak szerint.

       Olajretek: Vetés ideje március és augusztus vége, szeptember eleje. Érdemes a magokat sorba vetni, kb. 20 centiméteres sortávolságra, és egymástól kb. 2-3 centiméterre. A hosszú nappalokra érzékeny növény, a késő tavaszi-nyári vetések nagyon korán virágzó szakaszba kerülnek, alig adnak lomblevelet. Viszonylag fagyérzékeny, - 8 Celsius fok körül megfagynak. Ezért nem érdemes szeptember végénél később vetni.  Ideális körülmények között rendkívül gyorsan csírázik, gyorsan fejlődik, könnyen lehet nagy levéltömeghez jutni. Ennek ellenére ne legyen a teknőcök legjelentősebb takarmánynövénye, inkább csak kiegészítésként kapják rendszeresen.

       Pipacs: A bükkönyhöz hasonlóan csak hűvös időben csírázik. Megvetés időpontja március, szeptember vége. Kb 1 gramm mag elégséges egy négyzetméterre. Az őszi vetés a nagyobb jelentőségű, ha kedvező az őszi időjárás, kiváló téli takarmányt nyújthat télire. Sokan mérgezőnövényként tartják számon, ami a teknősök tekintetében nem igaz. A pipacsban kialakuló mérgező hatóanyagok csak a virágzási fázistól válnak jelentősebbé, de szemmel láthatólag ekkor sem ártanak egyáltalán a teknősöknek. Az élőhelyükön szezonálisan nagy tömegben találkozhatnak vele. A téli takarmányozásban nagy jelentőségű.

             Bükköny: Vetés március, szeptember. Csak hűvös időben csírázik, 4-8 Celsius fok között. Négyzetméterenként 1-2 gramm mag szükséges. Szórva vetés után sekélyen kell a talajba dolgozni, és a területet a csíranövények megerősödéséig nedvesen tartani. Később kissé csökkenthető a talaj nedvességtartalma.